Didier Reynders, az EU igazságügyi vezetője kapta meg az Európai Bizottság versenyügyi tárcáját, miután Margrethe Vestager távozó versenyügyi biztos bejelentette, hogy hivatalosan is jelölteti magát az Európai Beruházási Bank (EBB) elnöki tisztségére. Ez már a harmadik lemondás a Bizottságban az elmúlt pár hónapban, mindez pedig meghatározhatja a 2024-es EP-választásokat.
Margrethe Vestager versenypolitikáért felelős uniós biztos az X (Twitter) közösségi oldalon kedden közzétett üzenetében bejelentette, hogy hivatalosan is jelölt az Európai Beruházási Bank (EBB) elnöki tisztségére.
A magyar kormány azt állította, hogy a belengetett, majd most végül elvetett háztartási kiserőműves fogyasztóknál tervezett havi bruttó szaldó elszámolást az Európai Unió direktívái írták elő. Azonban ennek épp ellenkezője olvasható ki az EU-s jogszabályokból, informálisan pedig több brüsszeli tisztviselő is azt mondta a Portfolio-nak, hogy érthetetlen ez az érvelés a napelemesek díjfizetésének átalakítására.
Az Európai Bizottság fontolgatja, hogy állandóvá teszi az EU közös gázbeszerzési rendszerét, mivel az eddig sikeresen kezelte a gázellátással kapcsolatos problémákat. A rendszert az Oroszországból érkező gázszállítások 2022-ben bekövetkezett csökkenésére válaszul indították el, ami az energiaárak emelkedéséhez vezetett Európában. Bár az EU azóta feltöltötte földgáztárolóit, valamint az árak is stabilak a piacon, a Bizottság továbbra is aggódik a gázellátást érintő jövőbeli váratlan események miatt.
Wopke Hoekstra holland külügyminiszter biztosi jelölése miatt is kipattant egy botrány, de ugyanígy járhat a bolgárok által delegált Iliana Ivanova is, akit kedden szétszedhetnek az Európai Parlamentben. A két politikus csak néhány hónapra kapna kinevezést a közelgő 2024-es EP-választások miatt, de az utolsó dolog, ami hiányzik az Európai Bizottságnak, hogy már a kampány legelején konfliktusok sorával kelljen megküzdenie. A magyar kormány szempontjából sem mindegy, ki veszi át az innovációs és kutatási feladatokat Brüsszelben.
Egy napon belül a második kemény kritika érkezett a magyar kormány háza tájáról az Európai Bizottság elnöke felé, hiszen Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatójának, friss nyilatkozata után délután keményen beleszállt Ursula von der Leyenbe, a személyét támadva, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
Az EP-választások közeledtével az európai vezetők körében egyre nagyobb a támogatottsága annak, hogy Ursula von der Leyen újabb mandátumot töltsön ki az Európai Bizottság elnökeként. A lehetséges újbóli kinevezésnek vannak kritikusai is, különösen Orbán Viktor magyar miniszterelnök. A kormányfő politikai igazgatója, Orbán Balázs elégedetlenségét fejezte ki Von der Leyen vezetésével kapcsolatban. Azzal vádolja, hogy a tagállamokkal való konzultáció nélkül követi saját agendáját, különösen a geopolitikai kérdésekben, az Egyesült Államokkal és Kínával való kapcsolatokkal és a szankciókkal kapcsolatos ügyekben. Mindez kihathat a magyar kohéziós és helyreállítási források lehívására is.
Franciaország, Németország és Portugália intenzív tárgyalásokba kezdett, amelyek célja, hogy új illetékekkel és adókkal erősítsék meg az Európai Unió következő hétéves költségvetésének bevételi oldalát. Eközben pedig arról is folyik a vita, hogy a 2021-2027 között többéves pénzügyi keretben (MFF) hogyan lesz pénz Ukrajna támogatására vagy a helyreállítási és ellenállóképességi eszköz (RRF) megugrott kamatfizetéseinek kiegyenlítésére. Míg a magyar kormány megvétózná az Európai Bizottság által kért plusz befizetéseket, addig más országok inkább itt is a bevételeket növelnék.
Magyarország a tegnap éjféli határidőig valóban benyújtotta az Európai Bizottságnak a 3,9 milliárd eurós helyreállítási hitelkérelmét, illetve a 0,7 milliárd eurós REPowerEU támogatás iránti kérelmét, így összességében 10,4 milliárd eurónyi helyreállítási forrásról zajlanak a tárgyalások – derült ki a brüsszeli testület pénteki közleményéből. Ez, illetve egy kapcsolódó táblázat azt is felfedte, hogy a tegnapi határidőig hat tagállam kért első alkalommal az uniós helyreállítási hitelből, így a korábbi hét tagállammal együtt az összes igényelt hitelforrás 293 milliárd eurót tesz ki, ami az elérhető keret 76%-a.
Egy hat uniós törvényhozóból álló, Guy Verhofstadt neves belga föderalista vezette csoport provokatív javaslatot terjesztett elő az uniós szerződések lehetséges módosítására. Az átfogó dokumentumtervezetben felvázolt javaslat jelentősen átalakíthatja az Európai Unió működését és szerkezetét, és a döntéshozatali folyamatoktól kezdve a kulcsfontosságú intézmények elnevezéséig mindent érinthet. Az egyöntetű szavazás kivezetése kicsavarhatja a vétófegyvert az Orbán Viktor vezette kormány kezéből.
Egészen meglepő beruházásokat törölt a kormány az uniós helyreállítási hitelkérelemből, hiszen a projektek az orosz olajról és földgázról való leválást segítenék, és részben éppen erre a célra szolgálna maga az egész uniós konstrukció – szúrta ki a Portfolio a csütörtökön nyilvánosságra hozott információk alapján. A két nagyobb projekt együtt 200 milliárd forinttal csökkenti az uniós hitelkeret igénybevételét, de persze ettől még könnyen lehet, hogy ezeket a beruházásokat végrehajtja a kormány, csak éppen más forrásból.
Hollandiában petíciót indítottak annak érdekében, hogy megakadályozzák Wopke Hoekstra holland külügyminiszter kinevezését Frans Timmermans helyére az uniós klímavédelemért felelős biztosi pozícióban. A szervezők a DeGoedeZaak (DGZ) nevű kampányügynökség által közölték az NL Times angol nyelvű holland hírportállal csütörtökön.
A magyar kormány 3,9 milliárd euró összegű kérelmet nyújt be ma az Európai Bizottságnak a helyreállítási és ellenállóképességi eszköz (RRF) hitelkeretének terhére - jelentette be Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter. A politikus szerint a Bizottság értékelésétől függ, hogy mikor történhetnek meg az első utalások, valamint szerinte nem egyértelmű, hogy a szupermérföldkövek teljesítése a hitel lehívásának is feltétele lenne, ami még vitás pont lehet Brüsszellel. Az Erasmus-tárgyalások kapcsán jelezte, hogy szeptember elején újra tárgyal Johannes Hahnnal, az Európai Bizottság költségvetési és igazgatási ügyekért felelős biztosával, és nem tud határidőkről.
Az első héthavi deficit a GDP 2,4%-át tette ki, de előretekintve „csaknem lehetetlen elérni” az idei évre kitűzött 4,4%-os GDP-arányos hiánycélt, ezért annak 5,5%-ra megemelését tervezi a román kormány, és erről egyeztetéseket folytat az Európai Bizottsággal, hogy közben ne sodorja veszélybe az EU-pénzek lehívhatóságát – jelentette be ma a román pénzügyminiszter.
A német kormány Franciaországgal együttműködve olyan kezdeményezést javasol, amelynek célja, hogy az Európai Unión belül csökkentsék a vállalatok bürokratikus terheit. A kezdeményezés egy 10 pontos terv része, amelyet Olaf Scholz kancellár és kulcsfontosságú miniszterei, Robert Habeck és Christian Lindner dolgoztak ki.
Az Európai Unión belül egyre feszültebbé válik a bővítési vita az utóbbi időben, miután Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, Emmanuel Macron francia elnök és Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter is állást foglalt a kérdésben. Különösen Ausztria foglalt határozottan állást, hogy egyelőre nincs itt az ideje a felvételnek, míg Charles Michel már 2030-ra új tagokat látna az államszövetségben, csak erről épp az Európai Bizottságot nem tájékoztatta. Orbán Viktor magyar miniszterelnök viszont egyre többször áll ki a bővítés mellett.
A minap lemondott uniós klímaügyi biztos és ügyvezető alelnök helyére javasolja Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök Wopke Hoekstrát, a holland külügyminisztert, így tehát egy, az egyben átvenné Frans Timmermans pozícióját. Mindez úgy történik, hogy Hoekstranak nincs érdemi klímaügyi diplomáciai tapasztalata, noha ő képviseli majd az EU-t a COP28 klímaügyi csúcson, hiszen előtte öt évig holland pénzügyminiszter volt, azt megelőzően pedig a Shell, illetve a McKinsey tanácsadó cégnek dolgozott.
Az euroszkepticizmus térnyerése a kulturális és gazdasági tényezők kölcsönhatásának tulajdonítható, a regionális fejlődés csapdájának koncepciója pedig rávilágít arra, hogy a tartós gazdasági hanyatlás az egyes régiókban, hogyan fokozza az EU-val szembeni elégedetlenséget - derül ki egy az Európai Bizottságnak készült friss tanulmányból. Magyarországon is erősödnek az unióval szembeni ellenérzések, viszont egészen sajátságos a hazai helyzet.
Európa vezető pénzügyi szabályozó hatóságai aggódnak az Európai Unió és három nem uniós ország - Andorra, Monaco és San Marino - között folyó tárgyalásokkal kapcsolatban. Ez a három ország, bár nem tagja az államszövetségnek, jelenleg is tárgyalásokat folytat az EU-val való szorosabb gazdasági kapcsolatról. A szabályozó hatóságok viszont attól tartanak, hogy az ezen országokkal való erősebb együttműködés az illegális pénzügyi tevékenységek fokozódásához vezethet, könnyebbé teheti a pénzmosást és az adóelkerülést.
Továbbra sem tölti be senki az Európai Bizottság főközgazdászi posztját, mert Emmanuel Macron francia elnök megfúrta Fiona Scott Morton amerikai versenyjogi szakérő kinevezését. Párizs kifogásolta, hogy korábban a legnagyobb techcégek lobbistájaként dolgozott, valamint aggályosnak tartották, hogy egy EU-n kívüli állampolgárt nevezne ki a Bizottság. Viszont a szakértőt nem sikerült kiütniük egy befolyásos brüsszeli pozícióból.
Komoly ügyletek zajlanak a háttérben az ukránok döntése után.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
